Az elsõ írásos emlék az 1290-bõl származó pápai tizedjegyzék, amelyben Kach scenaya alakban szerepel.

A XIV. századi történelmi források önálló plébániával rendelkezõ községként tartották nyilván.
A török uralom idején végig lakott település maradt, és a felszabadító háborúk is alig érintették az itt élõket.

A XVIII. század eleji pestisjárványok a falu lakosságát jelentõsen megtizedelték, de II. József korából három malomról, méhészekrõl, bognárokról, ácsokról és kovácsokról is tudunk.

A XIX. század második felében legeltetõ társulatot, erdõbirtokosságot, tejszövetkezetet is alapítottak.

A XX. században mûködött itt az elemi iskolán kívül gazdakör, tûzoltó egyesület, sõt olvasókör is, amelyek jelentõs társadalmi és közéleti szereprõl árulkodnak. De a parasztság nagy része kuláknak lett nyilvánítva, és a földeket elkobozták.

Az 50-es évektõl a falu folyamatosan kezdett népességében fogyatkozni, és leszakadni. A rendszerváltásig szinte semmi fejlesztés nem érte el a falut. Az õslakosok nagy része elköltözött. A rendszerváltás óta egyre több házat vettek meg nyaralónak, hétvégi háznak.

A 90-es évek környékén néhány külföldi is letelepedett, a mai napig egyre több német és holland állampolgár költözik a faluba.

Kovácsszénája kicsiny, õsi település. A falu jellegzetes típusa a régi magyar halmazos településszerkezetnek. Elnevezése eredetileg Kovaczéna volt, melyet magyarosítani akarván elõbb a Kõhalom, majd a Kovácsszéna elnevezés merült fel.

Az alig 70 fõs Mecseki apró zsákfalu Pécstõl 25 km-re északnyugatra, a Mecsek északi lejtõin található.

Megközelítés

Szállásfoglalás